All for Joomla All for Webmasters

Piko vagy TT?! - 1. rész

Értékelés:
(0 szavazat)

Még mai is gyakran elhangzik a kérdés, ha megtudják, hogy vasútmodellezéssel is foglalkozom.

Pedig eleve értelmetlen és a szíve mélyén éppen ugyanúgy utálja ezt minden méretarány képviselője. A H0-ások és a TT-sek azért , mert ez az őt “háborújukra” vonatkozik, pedig ez is csak egy mesterségesen gerjesztett hitvita, hiszen a kiállításokon még sosem láttam a két tábort összecsapni. Az N-esek sem szeretik, mert mikor a kérdés gyakrabban elhangzott akkor rájuk senki sem gondolt, pedig akkoriban ők is PIKO-sok voltak, a Z-sek és 0-sok, meg azért mert ők kimaradtak akkoriban a játékból, nekik nem igazán osztottak lapot.

Minden modellezőnek megvan a kedvenc méretaránya, mindenki esküszik valamire, és mindenki tudna a sajátja mellett vagy ezer okot felhozni, és ugyanennyi kritikát megfogalmazni a többivel szemben.

Nem titok, jómagam a TT-s tárbort erősítem, de valahogy mindig is ott motoszkált a fejemben a gondolat, hogy kéne egy összehasonlítást csinálni, hogy eldöntsük melyik méretarány a jobb választás.

Jelen írásomban visszamegyek a gyerekkoromba és két olyan kocsit hasonlítok össze, ami anno nagy tömegben kapható volt. Persze akkoriban mikor a kezdőkészletek a karácsony szerves részeit képezték, a szülői döntést nem hiszem, hogy döntően a méretarány befolyásolta volna, sokkal inkább az árcédula, illetve hogy a megyeszékhelyeken lévő játékboltokban mit is lehetett kapni. (Vagy mondjuk Budapesten az Úttörő Áruházban.) Szándékosan nem az ismert modellboltokat említem a szocreál érából, mert internet nem lévén, a legtöbb szülő szerintem azt sem tudta, hogy ezek a boltok a világon vannak.

Első lépésben feltúrtam a szekrényem alját, mert ugye egy vasútmodellezőnek, legyen az bármely méretarány képviselője, tuti hogy lapul egy két darab a többiből is a szekrényében. Korábban már írtam hogy a Donnerbüchsen kocsik a kedvenceim, így nem is igazán meglepő, hogy pont H0-ból is egy startkészletes darab került a kezembe.

Kivettem, és gyorsan kikaptam a TT-s megfelelőjét a vitrinemből, ezek alapján próbálom most bemutatni, hogy melyiknek mi az előnye és-vagy hátránya a másikkal szemben.

De a korrektség miatt kezdjük a H0-s darabbal. Erről azt érdemes tudni, hogy az 1978-as PIKO katalógusban találtam meg (nézzétek el nekem, hogy nem rendelkezem nagy PIKO katalógus arzenállal), a fotóimon szereplő darab, az 5/0536 junior kitben szerepel, de számos más junior kithez is ezt mellékelték. Ugyanebben a katalógusban, ugyanez a kocsi csak gazdagabb festéssel megtalálható, az 5/0525-ös expert kitben is, ahol már picit pofásabban fest.

Tovább böngészve a katalógust, megtaláljuk külön megvásárolható formában is, itt az 5/6513/010 rajtszám alatt, itt az expert kithez tartozó festésen változtattak egy keveset, legalábbis én egyéb változást nem vélek felfedezni.

A kihívó a TT oldalon, ugyancsak az 1978-as BTTB katalógusból, a 3210-es számú kocsi.

Persze pont ezek a modellek nem álltak rendelkezésre, a PIKO részről egy kezdőkészletest, míg BTTB oldalról egy későbbi verziót választottam, ezt a döntésemet az indokolta, hogy a Zeuke érában gyártott kocsik, sokkal jobban néznek ki, mint későbbi BTTB-s társaik, így inkább a startoshoz jobban hasonlító BTTB-s került górcső alá. (Akit esetleg érdekel a Zeuke és a BTTB közötti különbségek, az itt elolvashatja.)

Elsőként vegyük a színeket, ugye az eredeti kocsi sincs túlkomplikálva, fekete alváz, olajzöld felépítmény és szürke tető jellemzi, ezt mindkét modell, hozza is rendesen. Ami meghökkentő, hogy a zöld árnyalat majdnem mindkét esetben ugyanaz. Ha összeesküvés párti lennék, akkor az mondanám, hogy már ’78-ban felosztották a piacot, és ugyanaz a tulajdonosi kör két márkanév alatt tolta az ipart, de inkább hajlok arra, hogy valamiért csak ilyen színű festéket lehetett anno beszerezni. A tető szürkéje különbözik, itt nem tudnám megmondani melyik a “szebb” egy biztos, a festékek minősége kimagasló, mert az idő vasfog nem igazán látszik meg rajtuk. (Eredmény (H0/TT): 0-0) 

before
after

Vessünk egy pillantást a kocsik hátuljára. Az rögtön látszik, hogy az “üvegezés” az hiányzik mindkét esetben, ezt sosem fogom tudni megérteni, hogy miért sajnálták ide azt az apró lapocskát.

Bár a kasztnin a dombornyomott részeknél megtalálható a korlát és a kilincs, szemlátomást a BTTB jobban kidolgozta ezeket a részleteket, így 1 pontot kap, viszont a PIKO-nak is kell adni egy pontot, ezt pedig az anyaghasználatért, mert az ő kocsijukon a korlátok fémből vannak, így jobban ellenállnak a gyerekek rohamának. Ha viszont korlát akkor kötelességem egy újabb pontot adni a BTTB-nek, hiszen a padlózat az ajtó előtt ki van dolgozva, látszanak a “deszkák”, míg ez a PIKO esetében egy sima felület, ahogyan a hátsó korlát is. De nem mehetünk el a korlát stabilitása mellett sem, bár a BTTB-s palettának nem ez a legsérülékenyebb darabja, de azért a PIKO korlátja jóval stabilabb, mondhatni bombabiztos, főleg ha figyelembe vesszük a hosszirányú merevítést, amit nagy jóindulattal “láncimitációnak” is felfoghatunk, így tehát az állás (2-2)

before
after

Oldalról szemügyre véve a kocsikat, a BTTB mintha arányosabb lenne, persze sok ilyen tipusú kocsi volt, de ebben az esetben csupán szemmérték alapján jár az egy pont a hazai csapatnak. Az ablakok üvegezettek, gondolom, a sötétített ablak lehetett a mosdó, de ez mindkét modellen megtalálható. Részletekben a TT-s verzió tűnik jobbnak, de ezért pontot nem merek adni, még pedig azért nem, mert a PIKO féle verziónak más az ablakelosztása, és úgy gondolom, hogy az ő általuk használt szegecselési mintázat az legalább annyira reális, mint a TT-seké.

A Feliratok egyértelműen, a TT felé billentik a mérleg nyelvét, de mint a bevezetőben mondtam ez egy nem startos szerelvény míg a képeken szereplő PIKO igen. A katalógus képeket figyelembe véve, a feliratozásban sincsenek nagy különbségek, sőt ha jobban megnézzük, a startos PIKO alvázán is ott vannak a felíratok, csak éppen nem szembetűnőek, mert a festést nem kapták meg. Eredményünk tehát 2-3 -ra módosult a BTTB javára.

before
after

Vessünk egy pillantást a kerekekre illetve a kocsik aljára. A PIKO rögtön bezsebel 2 pontot, hiszen az alapmodellt is fém kerekekkel szállítják, arról nem is beszélve, hogy ezeket a kerekeket nem két műanyag közé kell beszorítani, hanem egy fémkengyelbe, ezzel is elodázva a törés lehetőségét. Sajnos ez a BTTB esetében műanyag kengyelt és műanyag kereket jelent. (4-3)

Viszont a kasztni alsó kidolgozásában egyértelműen a TT a jobb, legyen szó akár a dobozról akár az alsó szervények imitációjáról. (4-4) Amit viszont a Piko jól kihasznált az a szerelhetőség, a padlóban elbújtatott két csavar jóval könnyebben teszi keletővé a kasztni leszedését, ha esetleg világítást tennénk bele, mint a BTTB pattintós módszere. (5-4)

A végére marad a kuplung kérdése, ezt ugyan kár lenne összehasonlítani, mert ugye sosem találkoztak a valósággal, de tény, hogy a BTTB konstrukció könnyebben cserélhető és nem utolsó sorban nagyobb szögben képes elfordulni, így itt jár az egy pont.

Összegezve, mindkét modell 5 pontot kapott, így győztes nincs, marad a holtverseny. Persze remélem senki nem gondolta komolyan az elején, hogy egy kocsi összehasonlításával el lehet dönteni, hogy melyik méretarány a jobb.

Abban azonban biztos vagyok, hogy méretaránytól függetlenül mindannyian örültünk, mikor megláttuk a karácsonyfa alatt, és szülői segítséggel megindult a forgalom a dilikörön.

A Fűtőház Facebook oldalát itt találjátok: LINK
A Fűtőház Google+ oldala: LINK
A nagy felbontású képeket pedig megnézhetitek a Fűtőház Flickr oldalán: LINK

Tovább a kategóriában: « Party-Treff nullszéria

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.