All for Joomla All for Webmasters

Rocrail: Új dimenziók

Értékelés:
(1 szavazat)

Rengeteg szoftver foglalkozik a vasúttal illetve a vasútmodellezéssel, de a legtöbbjük csak részben látja el a neki szánt feladatot.

Gondolom nem csak én vagyok úgy, mikor egy szoftvert használok, hogy jó-jó, de még jobb lenne ha. Általában itt a gondolat véget is, hiszen a fejlesztők ritkán hajlanak a gyors és nagy léptékű változtatásra, az iparágból kifolyólag inkább trendeket követnek. Persze ez érthető is, hiszen ha termékük lemarad a konkurenciához képest, akkor az már komoly gond, inkább a csilli-villin javítanak, vagy kiadják más platformra, mintsem pár nem is túl lényeges funkciót beletegyenek.

De vegyük csak sorba, hogy értsétek miről beszélek. Anno megjelent ugye az MSTS és TrainZ, mindkettő szimulátornak volt beállítva, az MSTS hozta is a szintet míg a TrainZ inkább a kitűnő szerkesztőjével magasodott a konkurencia felé. Mindkét program remek volt a kategóriájában, sőt magam is megvettem mindkettőt és rengeteget nyúztam, a szerkesztők segítségével saját asztalt is építhettünk, de a modellvasúthoz szinte semmi köze sem volt.

Ha modellvasúti programot keresünk, akkor azt nyilván azért tesszük, mert konkrét pályát szeretnénk építeni (ha igaziból nem is de legalább virtuálisan), ilyenkor fontosak a pontos méretek, a cikkszámok, a leltár lehetősége, hogy adott esetben tudjuk mit kellene megvennünk. A modellvasutas tervezőszoftverek ezt rendre hozzák is. Ha az embernek nincs ideje belemélyedni a dolgokba, és csak hirtelen keresgél általában két program kerül elő. Az egyik a WinTrack, a másik a SCARM. Nagyjából ugyanazt tudják, nyilván mindkét programnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, de ezek egyiknél sem ütköznek ki az első találkozás alatt. Abba nem mennék bele, hogy melyik miért jobb vagy rosszabb, illetve, hogy melyik mennyibe kerül, akit érdekel ezt úgyis megteszi. A magam részéről előnyben az ingyenesés nyílt forráskódú programokat, de ha van olyan funkció, amiét érdemes megfizetni az árat, gond nélkül megveszem, mert a warezolást nem szeretem.

A Wintrack és a SCARM közös gondja a 3D-s megjelenítés. Mindkettőben benne van ez az opció, így a kész tervünket “körbejárhatjuk”, de ez igazából elég harmatos megjelenítés, ráadásul statikusan.

Ki ne szeretné, hogy ha már összerakott egy tervet, akkor azt ki is tudja próbálni?! Szerintem mindenki, és itt kapcsolódunk korábbi írásaimhoz.

Szeretem szemléltetni a dolgokat, szeretem megmutatni, nem csak szimplán leírni, hogy miként kellene működnie a gyakorlatban. Ennek egyetlen jó módja van, ez ugye a szemléltetés. Mikor belekezdtem a Rocrail bemutatásába mindenre gondoltam, csak arra nem, hogy ennyi embernek, ennyi baja lesz vele. Azt látom, hogy a téma sok mindenkit érdekel, azt viszont nem tudom megoldani, hogy mindenkinek egyesével segítsek.

Az alapvető problémák abból állnak, hogy nekem van “valamilyen” DCC rendszerem, és az olvasóknak is van “valamilyen”, de ez az esetek 99,9%-ban nem fedi egymást, magyarul mindenkinek máshol és máshogy kellene konfigurálni az általam feltöltött mintafájlokat, annak érdekében, hogy a saját rendszerén eredményeket érhessen el.

Éppen ezért kerestem olyan megoldást, amivel ezt a gondot gyökerestül ki lehet irtani. A megoldás az, hogy mindenki ugyanazt a szoftvert használja, és a tanulás során csak szoftvereket használunk, így elkerülhető, a felesleges szerelgetés, dugdosás, mérgelődés.

Ahhoz, hogy ez kivitelezhető legyen, kell ugye egy virtuális DCC központ, erről sokat nem kell beszélnünk, ez ugye a Rocrail szerver. Kell hozzá, egy virtuális kézi vezérlő, ami ugye szintén adott, ez a RocView. Kellene egy virtuális terepasztal, amin játszhatunk, ez már kemény dió, és kellene valami ami a kettőt összeköti valami virtuális vezeték formájára, ez meg szinte lehetetlen vállalkozás.

De szerencsére csak szinte. Sokat olvasgattam fórumokon, hogy mi lenne a jó megoldás míg nem rátaláltam, a megfelelő programra, ami tervező szoftver is, tehát több méretarány és gyártó termékeiből lehet válogatni és egyben a 3D-s képességei is olyanok, hogy nem csak “kiteszi” a szerelvényeket de mozgatni is képes őket.

Ez a program nem más, mint a Franzis által fejlesztett “3D Eisenbahnplaner 2013” ( LINK ), ha valaki megnézi a gyártó oldalát azt hiszem meg lesz elégedve mind a program által generált látványvilággal, mind a nyújtott lehetőségekkel kapcsolatban. Összefoglalva annyit érdemes róla tudni, hogy egy kimondottan jó pályaszerkesztő program, mely a szerkesztésen túl lehetővé teszi az analóg asztalok logikájának kialakítását és egyben remek szórakozás is, hiszen a tökéletességig csiszolt asztalunkat elkészülte után ki is próbálhatjuk.

Nem akarom azonban annyira fényezni, hiszen a rengeteg jó tulajdonsága mellett van rossz is, ez pedig az ára. Ha valaki meg akarja venni akkor 46 Eurót kell érte kicsengetni. Mindenki döntse el maga, hogy ez sok vagy kevés, hogy kiad érte ennyit vagy sem. Természetesen le lehet tölteni “ingyen” a warezolt verziót, de ebben nem kívánok segédkezni.

Ezzel a mozdulattal tehát megvan a virtuális terepasztalunk, már csak a virtuális vezeték hiányzik.   Erre a vezetékre szintén egy német fórumon leltem rá, teljesen ismeretlen szerző műve, sem neve, sem forgalmazója nincs (én legalábbis tényleg kerestem, de kereskedelmi forgalomban nem találtam, ha valakinek van róla információja az kérem ossza meg velem). Ez egy külön kis program amit installálni sem kell, csak egyszerűen elindítani, és már megy is.

De hogyan működik?!

Az elv egyszerű, a “3D Eisenbahnplaner 2013” (a továbbiakban EBP) segítségével megtervezzük a pályát amit ki szeretnénk próbálni. Ha készen van, akkor a Rocrail segítségével leképezzük annak digitális megfelelőjét. Miután ezzel is elkészültünk, nincs más dolgunk, mint elindítani a Rocrail-t majd utána a RocView-t (ahogy egyébként is tennénk.), ha minden elindult, akkor indítjuk az EBP-t, és betöltjük vele az elkészített asztalt, majd ha ez is kész, akkor indítjuk az interfész programot mellyel beolvastatjuk a Rocraillal készített pályát. Ha mindezt megtettük, akkor a RocView segítségével irányítani tudjuk a virtuális terepasztalunkat.

Nagyon egyszerű, semmi komplikáció, és így végre azok is kipróbálhatják a digitális vezérléssel járó előnyöket, akik pénz vagy bizonytalanság miatt nem mertek belevágni. Csak egy jó gép kell hozzá és semmi más.

A továbbiakban, a Rocrailel történő digitális vezérléssel foglalkozó cikkek anyagait úgy fogom összeállítani, hogy egyszerűen csak be kelljen másolni a fájlokat a megfelelő helyre, és a programok indulása után az eredmény azonnal kézzelfogható legyen. Remélem ezzel az úttörő megoldással sokat lendítek a hazai digitális vasútmodellezés előre lendítésének érdekében, és sokan kedvet kapnak hozzá.

Készítettem egy rövid videót, melyben bemutatom, hogy miként működik a dolog, ebben egyetlen váltónak a kapcsolgatását mutatom be, onnantól, hogy a két programmal létrehozom, egészen odáig, hogy a működését is szemléltetem:


(A videó megtekintése HD minőségben ajánlott)

A részletes működés leírása, valamit a mintafájlok a következő cikkben lesznek megtalálhatók.

Addig is elérhetőségeinket itt találjátok, érdemes böngészni, érdemes lájkolni:

A Fűtőház Facebook oldalát itt találjátok: LINK
A Fűtőház Google+ oldala: LINK