Ebben a cikkben, az adott ponton történő megállást fogom bemutatni, abból is rögtön két fajta metódust. Maga a téma elég hosszú, így első körben bemutatom, hogy hogyan tudjátok otthon is összeállítani ezt a demót, majd egy újabb részben kitérek apró részletekre.

Nem szaporítom a szót, lássuk mire lesz szükség:

• Egy DCC központ amit rá tudunk kötni a gépre.
• Egy egy 8 portos foglaltságjelző (nagyobb is jó, de a kísérlet 5 portot használ fel, így ennyi minimum kell.).
• Egy mozdony
• Rengeteg türelem

Elsőként töltsük le a demó fájlokat.

Demó fájl letöltése: LINK A fájl letöltése után tömörítsük ki a .zip állományt, majd a saját dokumentumok mappánkban keressük meg a "Rocrail" könyvtára, ide másoljuk be a teszt1.xml és a teszt2.xml fájlokat (ezek lesznek a pályák melyeket most bemutatok), a kitömörített fájlok közül az "images" mappa tartalmát másoljuk be a "Rocrail" könyvtáron belüli "images" mappába.

Indítsuk el a Rocrail-t, töltsük be a kapott fájlok közül a "teszt1.xml"-t. Ehhez indítsuk el a szervert, majd a Rockview-t is. A Rockview "Fájl" menü, "Rocrail tulajdonságai" opciót választva az "Általános" fülön válasszuk a "Pálya alaprajz állomány" sor végén található "..." gombot, és válasszuk ki a "teszt1.xml" fájlt. (Ha minden t jó helyre másoltunk, akkor pont abba a könyvtárba lesz, ami felugrik). Ha megvan a fájl válasszuk a "Megnyitás" gombot, majd az "Ok" gombot nyomkodjuk addig, míg az összes ablak be nem zárul. Ekkor lépjünk ki mindenből, majd indítsuk újra a szervert és a Rockview-t. Ha ügyesek voltunk, az alábbihoz hasonló kép fogad újraindítás után.

Állítsuk be az interfészt (Itt mindenki a sajátját kellene, hogy beállítsa). Aki nem tudja hogyan kell, az kérem olvassa vissza a korábbi cikkeket, itt egy rövidebb verziót ismertetek (Az általam használt Roco multiMaus beállítását mutatom be az USB-s XpressNet interfészemmel.).

Elindítjuk a szervert, majd utána a Rocview-t. A Rocview "Fájl" menüpontjából kiválasztjuk a "Rocrail tulajdonságai" opciót. Itt feljön egy ablak. Ezen az ablakon válasszuk ki a "vezérlők" fület. A nagy fehér mező alatt van elkerítve "Új" (1.) néven egy legördülő menü. Ebben a legördülő menüben keresük meg az "xpressnet"-et, majd nyomd meg a "Hozzáadás" (2.)gombot Ha  jól csináltad akkor a fenti nagy fehér részen megjelent a "NEW - xpressnet"  (3.) felirat, erre klikkelj rá majd nyomd meg a "Tulajdonság gombot" (4.).

A felugró ablakban állítsd be az "IID"-t a de a demo anyagban a "kozpont" nevet adtam neki, illetve beállítottam a "COM2' portot, de ez mindenkinél más lehet, annak függvényében, hogy a Windows miként ismeri fel az interfészt. Minden egyéb marad alapértelmezetten. Majd nyomd meg az "OK" gombot.

(Visszajutsz a fehér ablakhoz, ha virtuális központot törölni akarod, azt is itt tudod (kiválaszt és törlés gomb), de akkor nem tudod központ nélkül használni a szoftvert, ez később visszaállítható.) Ha mindennel kész vagy "OK"-ézd végig, lépj ki a Rocview-ból és a szerverből is, majd indítsd újra mindkettőt.

Most akkor ha minden igaz, bejött a pálya, oldalt látszik egy mozdony, de még nem dőlhetünk hátra, mivel ezek az állományok az én Lenz kompatibilis rendszeremmel készültek, ha használni szeretnétek őket, akkor 2 dolgot még minimum meg kell tenni. A mozdonyt és a szenzorokat átcímezni.

A mozdony átcímzése:

Bal oldalt áll jár a mozdony sávjára, jobb egérgomb, majd válaszd a "Tulajdonságok" opciót.

Majd ahol a nyíl mutatja írd át a saját mozdonycímedre, és nyomd meg az "OK" gombot, ezzel elméletileg kész is vagy.

Szenzorok átcímzése:

A pálya egy egyenes mely 5 darabra van szakaszolva, 4 kb. egyforma (2-2 a két szélétől befele) és egy hosszabb középen. A szenzorok sorrendje fontos, a hogy az ábra mutatja balról jobbra haladva a következő: s_be, S1, S2, S3, s_ki. A nevek megválasztásával is a funkciót próbáltam kihangsúlyozni. A foglaltságjelzőt kössük be úgy, hogy első portja legyen az "s_be" majd sorban, ahogy felsoroltam. Elméletileg 5 portot használunk fel és az 5. az "s_ki" lesz.

A Lenz rendszer 8portos modulokkal számol (de ezt ugye tudjuk az előző cikkből), akinek nem ilyenje van annak át kell címezni a szenzorokat.

Ha változtattuk írjuk át az "IID"-t, és a címet. Lenz esetében a szenzorok címei a már említett sorrendben: 512, 513, 514, 515, 516. (Ezek a pályatervben szerepelnek, így akinek ilyenje van nem kell változtatnia) Ha nem ezt a rendszert használod a saját rendszerednek a címeit kell megadnod a sorrendnek megfelelően.

Működés leírása:

Tehát mit is kellene látnunk. Ez a két demó azt a célt szolgálja, hogy bemutassa, egy állomáson miként fékezhető le a szerelvény, ha nem mi, hanem a gép irányítja a vonatokat. A pálya mint már említettem 5 szakaszra van felosztva, erre azért van szükség, mert az automata üzem csak térközről-térközre képes üzemelni, így ha egy köztes "allomas"-t akarunk modellezni, szükség van két végpontra is. Ez a két végpont a két szélső térközkocka ("bejarat", "kijarat"), valamint a térközökre vonatkozó foglaltság jelző szenzor ("s_be", "s_ki"). Ezeknek különösebb funkciójuk nincs, csupán fordítják a menetirányt (mindkét projektfájlban azonosan vannak beállítva). A lényeges különbség az "S1", "S2", "S3"-as szenzor illetve az "allomas" nevű térköz beállításában van. Mielőtt továbbmegyünk érdemes megjegyezni, hogy míg a szenzor fizikailag köthető a rendszerhez, vagyis minden szenzorhoz egy modul valamelyik portja köthető, addig a térköz egy logikai fogalom és csak rajtunk áll, hogy ezt miként kezeljük le.

teszt1.XML:

A képen a teszt1.xml projekt elvi rajza látszik, nézzük át együtt mit is látunk. Középen a DCC központunk, ami az interfészen keresztül kapcsolódik a PC-re (ezen van a szerver és a Rocview). A központ "track out"-jának (pálya kimenet, polgári néven delej) egyik pólusa rá van kötve arra a sínszálra amelyik nincs szakaszolva. A másik fele pedig be van kötve a foglaltság érzékelőbe és annak a megfelelő portjai vannak a szakaszokra bekötve. A címzéssel rendeltük az adott szakaszt a megfelelő szenzornévhez, a sorrendet itt is megtartottuk.

A térközök, mint említettem logikai egységek. Az "s-be" a "bejárat"-hoz, az "S1, S2, S3" az "allomas"-hoz míg az "s_ki" a kijárathoz lett hozzárendelve.

A térközökhöz a szenzor hozzárendelés, az adott térköz tulajdonágai között állítható be, az "Útvonalak" fül alatt. Két alapértelmezett érték van, ez az  "all enter +/-" vagyis a bármely irányból történő áthaladás. Amit az a képen látszik én nem ehhez, hanem a rocrail által automatikusan ("analyze" opció segítségével) létrehozott útvonalhoz kötöttem, ez nem most fontos, hanem ha tovább lépünk egy szinttel és mondjuk az állomáson mást szeretnénk, ha X és mást ha Y irányból jön a vonat. Én azért így csinálom, mert jobban szeretem a pontosan definiált dolgokat. (De ez ízlés kérdése.) Ahogy a képen a kiválasztott útvonalsoron látszik az "allomas" térközhöz (mert ugye ennek a tulajdonságait nézzük éppen) a "bejarat" térközről az "allomas" térközre érkező forgalomhoz az alábbi sorrendben rendeltük hozzá a szenzorokat (a szenzorok mellett lévő eseményekkel együtt).

• S1 - "enter"
• S2 - "pre2in"
• S3 - "in"

Lefordítva ez magyarra a következő. Ha a mozdony elindul a "bejárat" térközről, amit érinti az "S1" szenzort, a szerver végrehajtja az "enter" parancsot, majd amint érinti az "S2" szenzort a "pre2in" parancsot, az "S3" érintésekor pedig az "in" parancsot. Ha egy kicsit feljebb lapozunk a mozdonyunk beállításánál látunk 3 értéket (V_Max, V_köz, V_min). Ugye nem kell fizikusnak lenni, hogy tudjuk a sebesség jele a "V", ebből kikövetkeztethetjük hogy a sebesség km/h -ban értendő. És, hogy mi köze mindennek a korábbiakhoz. Nos annyi, hogy az "enter" parancs az aktuális sebességről "V_köz"-re lassít, a "pre2in" az "V_min"-re lassít, az "in" parancs pedig megállítja a mozdonyt.

Röviden, "S1" » lassíts 40-re, "S2" » lassíts 25-re, "S3" » állj.

Így ha a "bejarat"-tol jön a vonat az "S3"-as szakaszon egész biztosan megáll, sőt mivel korábban gondoskodtunk a megfelelő belassításról a képzeletbeli pályaudvar peronja mellett 25 km/h -val megy csak el.

A visszafele út pont így néz ki, csak ott a szenzorok sorrendje fel van cserélve, mert ott a másik irányból érkezik a mozdony, így ott az "S3" az a 40-es, "S2"-a 25-ös sebességkorlát, és az "S1" a stop jelzés.

Automata módban oda-vissza ez a két folyamat ismétlődik.

teszt2.XML:

Ránézésre, illetve megnyitás után nem tűnik különbözőnek, pedig nagyon is különböző. Nézzük az elvi rajzot.

Egyből látszik, hogy picit egyszerűbb. A pálya szakaszolása és az elektromos bekötések változatlanok, csak úgy mint a mozdony vagy a szenzor paraméterek. Egyetlen különbség, hogy az "allomas" térköz szenzor hozzárendeléseit megváltoztattuk.

Ha megnézzük a paramétereket, akkor az automatikusan definiált utaknál csak az "S2" szenzorhoz találunk utasítást, mégpedig az "enter2in" parancsot, illetve még a térköz beállításai között, az "Általános" fülön egy "Hossz" nevű rubrikában egy számot.

Melyben az "S2" szakasz hossza van megadva cm-ben. (-2cm, de ez csak a biztonság miatt) Nézzük akkor mi is történik. A bejárattól indul a vonat, belép "S1"-re és az jelez, hogy a szakasz foglalt, de nem hajt végre semmilyen utasítást. Belép "S2"-re végrehajtja az "enter2in" parancsot. Ez a parancs pedig nem más, mint az "enter" és az "in" parancs speciális kombinációja. A megadott vágányhossz segítségével, a szerver kiszámolja, hogy hogyan kell a sebességparancsokkal játszania annak érdekében, hogy az "S2" szakasz vége előtt megállítsa a vonatot, lehetőleg úgy, hogy az ne szaladjon tovább. Ezért vettem 2 cm-rel kisebbre a hossz, így biztosan az adott szakaszon belül marad. Ha a vonat megállt a rendszer idővel továbbindítja, átmegy az "S3"-on, ahol szintén semmi nem történik csak jelez, hogy a vonat rajta van, majd megérkezik a "kijarat"-ra. Ugyanez a beállítás van megadva a visszaútra is.

Tudom megint egy kicsit hosszú lett, de remélem nem olyan bonyolult a dolog. A fájlokat azért mellékeltem, mert még nem lett bemutatva az "építkezés" menete, remélem nagy segítség lesz. Ha esetleg valami nem működik azonnal, elsőként a központ és a szenzor beállításai között tessék nézelődni, mert nagy valószínűséggel nem olyanotok van mint nekem.

Készítettem egy videót is, amin a helye működést látjátok.

A videót célszerű teljes képernyőn HD minőségben megtekinteni.

A cikkhez tartozó képanyag nagyobb méretben is megtekinthető (a link valahol lejjebb.) érdemes csemegézni, meg mondjuk a videót is, sok olyan információ van rajta ami segíthet. Mint említettem a Rocrail nem egyszerű program, legalábbis elsőnek biztosan nem, érdemes átgondolni mindent, nem csak ész nélkül másolni, mert úgy sokkal többet tapasztalhatunk meg. Megkérnék mindenkit, hogy a konkrét kérdéseket a demóval kapcsolatban kivételesen levélben jelezze, a következő cikkben igyekszem megválaszolni őket. Köszönöm a figyelmet. Legközelebb folytatom, legyetek jó, gyakoroljatok sokat.

A Fűtőház Facebook oldalát itt találjátok: LINK
A cikkhez tartozó képeket nagy méretben a Fűtőház Flickr oldalán találjátok: LINK